Van olyan, hogy beborul az égbolt,
És színeket sem látsz már,
De soha ne hidd, hogy véget ért az élet,
És rád csak a semmi vár!
Napok múlnak, jön egy új nap.
Megint látod, hogy forog a Föld.
Rájössz, hogy sírni kár,
S bármit is hagytál magad mögött
Napok múlnak, jön egy új nap.
Megint látod, hogy forog a Föld.
Mért nézel hátra már?
A múltnak vége, látod már a szíved összetört,
S mégis forog a föld..
Soha se szabad megállni,
Mert az élet mindig megy tovább
Elbújt a felhők közt a nap,
De majd megint nevet rád.
Van olyan, hogy beborul az égbolt,
És színeket sem látsz már,
De soha ne hidd, hogy véget ért az élet,
És rád csak a semmi vár.
Napok múlnak, jön egy új nap
Megint látod, hogy forog a föld
Rájössz, hogy sírni kár
S bármit is hagytál magad mögött
Napok múlnak, jön egy új nap
Megint látod, hogy forog a föld
Mért nézel hátra már?
A múltnak vége, látod már a szíved összetört
S mégis forog a föld...
Gáspár László : És mégis Forog a Föld
2007.05.03. 10:11 ****
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://egyblog.blog.hu/api/trackback/id/tr6466632
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
