Minden kapcsolat történés, valahonnan valahová tart. Erre kell figyelni. Úton vagyunk-e még? Vagy már csak ismételjük magunkat? Mit "hoz ki" belőlünk az együttélés? Jót? Előre lépést, derűt, szabadságot, munkaképességet? Rosszat? Idegességet, beszűkülést, rosszkedvet? A kapcsolat változik, és benne változunk mi is. Előfordulhat, hogy az utak szétágaznak. Ha tartósan úgy érezzük, hogy már nincs dolgunk egymással, harag és gyűlölet nélkül is el lehet búcsúzni. Azonban sokszor a másikra haragszunk, mert nem olyan vagy nem vált olyanná, amilyennek elképzeltük. Pedig nem tehet arról, hogy nem vagyunk elég jó emberismerők, és olyat kértünk, amit nem tud megadni. Elmenni könnyen kell, ahogy a levél leválik a fáról. Elmenni egyszer szabad csak és véglegesen. Egy foghúzás rossz, de elviselhető. De ha mindennap húznának rajta egy keveset - azt nem lehetne kibírni. Az ilyenfajta szétválásban tönkremegy két ember.

"Egy rossz kapcsolatból kimenekült ember ritkán talál magának másik társat. Nemcsak azért, mert sérült, hanem azért is, mert torz még a lelke. Hordozza még a ki nem hevert méltatlanságok nyomait. Hosszú ideig még "nem ő". Meg van nyomorítva. Rajta vannak egy rossz tekintet torzító bélyegei. Gyanakvó.
Először is, föl kell dolgoznod a múltat. Ez nem csak azt jelenti, hogy a sebeknek be kell gyógyulniuk, s a léleknek ki kell hevernie a bántások fájdalmas emlékeit, de főleg meg kell vizsgálnod mennyit rontott benned az elmúlt kapcsolat. Meg kell szabadulnod egy rossz igézet hatásától. Le kell tépni azt a torz maszkot, amit egy rossz viszony rád sütött. Meg kell találnod igazi arcodat. És, főleg, vissza kell nyerned az erődet! Ez a másik fontos tapasztalat: egy lélekrontó kapcsolatban mérhetetlen sok energiát veszíthetsz. Olyan világból, ahol nem szerettek fáradtan kerülsz ki. Kimerülten...." (Müller Péter)

 
Szeretném felverni lelkem dalával
A szomorúak szívét, a világot.
Most megbocsátok annak is,
Aki bántott.

Szeretném a keblemre ölelni az
Életért küzdő, fájó rabot.
Szeretném feltámasztani,
Aki halott.

Szeretném, hogyha lassabban forogna
És végre megállna a nagy kerék.
De a legjobban szeretném,
Ha szeretnék.

És szeretnék alkotni csodásat és
Ezer gyönyörűt, szépet meg nagyot
S aztán meghalni: Mert én a
Mámor vagyok

Sikált acél a nő és a férfi közti bizalom. S ha a gyanú csak egyszer rálehel, rozsdát hagy annak tiszta tükrén, melynek habár csókoddal lesimítod felületét, a foltja megmarad.

Garay János

Tárgytalan, tegnap még fontos volt, ma tárgytalan.
Józanul vígasztalom önmagam,
sírni már céltalan.
Vége lett, de azért reggel éppúgy ébredek,
Nem vették tőlem el a kék eget,és nem dőlt össze a világ,
megyek tovább.

Nem történt semmi, csupán egy jóbarát lett furcsa idegen,
Egy könnyel ragyog több a fáradt szememen,
valaki rosszat tett velem istenem,
Nem történt semmi, csupán egy felhő vonult át az egeken,
Egy könnyel ragyog több a fáradt szememen,
Istenem pedig azt hittem ismerem...

"Ha a biztonságot, amit nyújtassz galád ember arra használja, hogy mindig legyen talaj a talpa alatt, csupán azért, hogyha az alkalmi díszes szőnyegek kicsúsznak, tudjon mire esni - ne hagyd. Csinálj belőle inkább kabátot, és add olyannak, aki szívesen élvezné a melegét örökké, aki tudja hogy ha elveszíti: fázni fog..."

"A sok nem egyenlő a jóval, az örökös nevetés nem egyenlő egy őszinte mosollyal, a hangoskodás nem egyenlő a magabiztossággal." és mégis hányan elhiszik, amit játszol...

Édes szép okos érzelmes vad intelligens kedves megértő fáradhatatlan

nagy kék szemek vagy inkább feketék el kell veszni bennük

olyan más minden egyszerű minden új minden vidám 

izgalmas szokatlan ismeretlen érintés

megborzongat nagy lángolás

kellessz kell eldobnál mindent

ki kell próbálni most kell

hozzásimulni hagyni

forró csók

Ez egy gondolat, ha a valóságban probléma van.

Meleg barna szemek mélyén mindent látni érezni a biztonságot

ismerni minden porcikát szeretni mindenhogy szépnek látni

szavak nélkül csak lenni úgy lenni a legboldogabb

évek óta és még évek múlva is sokáig

meglepetések nélkül mindig jó

jó adni csak boldognak látni

biztos megbízható felmelegít

bármikor vigyáz mindig rád

ismerős érintés gyengéd

csók fontos vagy fontos

az életed része.

Ez az ami kell. Mindig. Csak. És nekem megvan :)

Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok
Néma barátod, rabszolgád vagyok,
Alázatos és bizalmas barát,
Aki nem kér semmit, csak néz és imád,
És nem akar lenni, csak általad,
Csak árnyéka annak, ami vagy.

(Szabó Lőrinc)

"Összedőlhet fenn a magas ég,
Leomolhat minden, ami ép.
Egy a fontos, hogy Te szeress,
Minden más csak semmiség..."

B :)

Akkor szeress, amikor a legkevésbé érdemlem meg,
mert akkor van a legnagyobb szükségem rá....

Színes álomkép
mindig elkísért,
Édes boldogságról szólt:
láttam, hogy rám találsz,
s türelmetlen vártam.

Évek múltak el,
mégsem adtam fel
bármi történt - rólad szólt.
S eljött a pillanat
enyém lett a szíved.

Elmúlt a tél,
Elmúlt a nyár -
száz élmény fűz hozzád.
Mellettem állsz
- nem számít más -
Te lettél a minden.

Érzem, értem élsz.
Jó, ha hozzám érsz.
Minden éjjel rólunk szól,
s ha mellettem ébredsz fel
csodás lesz a reggel.

Erre nincs is szó,
így kell, így lesz jó
Sorsunk egybeforrt már rég.
Nézz rám, hadd érezzem:
közös lett az álom.

B :)

"Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség.
A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól.
Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja a titkát... Azt a szomorú emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle."

(Márai Sándor)

Milyen okos, színes, művelt, érző ez az ember!
Lelkesedve kezdek beszélgetni vele. Pontosan felelget, jó helyen nevet, a megfelelő fordulatnál komolyodik el. Iparkodom, minden képességem összeszedem, nyilat teszek az íjra, vigyázok, hogy ne csináljak hibát: szívdobogva remélem, hogy ő az az ember, pontosabban, ő is az a fajta ember.
De negyedóra múltán észreveszem, hogy mégsem ő az az ember. Miért? Nem tudom. Éppen olyan művelt, okos, színes és érző, mint volt negyedóra előtt. Még mindig jó helyen nevet és komolyodik el - de én közben megtudtam, hogy elérkeztünk a határhoz, ahol nem tud tovább követni, ahol nincs hallása többé számomra, ahol süket és vak velem szemben, ahol minden szavam mintha falba koppanna.
Ezért elhallgatok, rosszkedvűen. Ő is hallgat, gyanakodva. Aztán kezet rázunk, s mindenki megy a dolgára...

Van olyan, hogy beborul az égbolt,
És színeket sem látsz már,
De soha ne hidd, hogy véget ért az élet,
És rád csak a semmi vár!

Napok múlnak, jön egy új nap.
Megint látod, hogy forog a Föld.
Rájössz, hogy sírni kár,
S bármit is hagytál magad mögött

Napok múlnak, jön egy új nap.
Megint látod, hogy forog a Föld.
Mért nézel hátra már?
A múltnak vége, látod már a szíved összetört,
S mégis forog a föld..

Soha se szabad megállni,
Mert az élet mindig megy tovább
Elbújt a felhők közt a nap,
De majd megint nevet rád.

Van olyan, hogy beborul az égbolt,
És színeket sem látsz már,
De soha ne hidd, hogy véget ért az élet,
És rád csak a semmi vár.

Napok múlnak, jön egy új nap
Megint látod, hogy forog a föld
Rájössz, hogy sírni kár
S bármit is hagytál magad mögött

Napok múlnak, jön egy új nap
Megint látod, hogy forog a föld
Mért nézel hátra már?
A múltnak vége, látod már a szíved összetört
S mégis forog a föld...

"A szerelem vak, a barátság szemet huny."

Nehezen találtam rád,
Csavarogtam hosszú éveken át.
Valahol mindig várt
Egy szerelem, s egy forró ágy.

Sosem kellett több ennél,
Nem akartam jobbat, mint ami jár.
De a te lelkednél
Megpihennék már.

Hidd el, ha kell, elmondom százszor:
Köszönöm, hogy vagy nekem.
A legszebb dal sem szólhat másról:
Köszönöm, hogy vagy nekem.

 Veled minden percem szép,
S tudom azt, hogy végleg itt maradok.
Ami volt elmúlt rég.
Köszönöm most jól vagyok.

Nehezen találtam rád,
De most végre nálad ébredek fel.
Nagyon sok éven át
Nem engedlek el.

Hidd el, ha kell, elmondom százszor:
Köszönöm, hogy vagy nekem.
A legszebb dal sem szólhat másról.
A legszebb dal is rólad szól.
Veled maradok még, nekem ennyi elég.
Neked érezned kell, soha nem hagylak el.

 B :)

Amíg tart ez az élet
addig nem félek,
mert megtaláltalak téged,
s ha nem bánod,
akkor én végleg itt maradok.

Tudom elhiszed majd,
talán megérted.
Az édes csókod a mérged.
Ami hajt még,
nem hagy egy percre sem nélküled.

Szeretem azt amikor,
szemedben ébred a nap.
És szeretem azt ahogyan,
a fénye simogat.

Tőled fekete gyémánt,
izzik a szív!
Fekete gyémánt, még mindig úgy hív.
Most karomba hullva,
szemed behunyva bennem bízz!

Mielött nem voltál,
kavargó porszemként éltem.
Voltam játéka szélnek és féltem.
Soha nem jössz, nincs az a jó ami rám talál!

De most hogy itt vagy
már mindent más szemmel látok.
Az elveszettnek hitt álmok,
visszatérnek.
Van akit nem pótolhat más!

Szeretem azt amikor,
szemedben ébred a nap.
És szeretem azt ahogyan,
a fénye simogat.

Tőled fekete gyémánt,
izzik a szív!
Fekete gyémánt, még mindig úgy hív.
Most karomba hullva,
szemed behunyva bennem bízz!

B :)

Háborús időkben gyakran lehetünk tanúi az igaz, önfeláldozó barátság példájának.
Egy ilyen történet két elválaszthatatlan jó barátról szól az első világháborúban.
Együtt jelentkeztek a hadseregbe, együtt vettek részt a kiképzésen, együtt mentek hajón külföldre, és egymás mellett küzdöttek a fronton.
Az egyik támadás alkalmával az egyikük a szögesdróttal borított mezőn olyan súlyosan megsebesült, hogy nem tudta visszavonszolni magát a lövészárokba. Az egész terület súlyos ellenséges tűz alatt állt, és öngyilkosság lett volna megkísérelni a megmentését. Barátja mégis meg akarta kísérelni. Mielőtt azonban a lövészárokból kimászott volna, parancsnoka visszarántotta és megtiltotta, hogy kimenjen: „Már késő, nem tehetsz érte semmit, legfeljebb téged is lelőnek”. Néhány perccel később a tiszt hátat fordított neki. Erre a férfi azonnal elindult, hogy eljusson barátjához. Nem sokára támolyogva jött vissza, életveszélyesen megsebesítve, de barátjával – aki már holt volt – a karjaiban. A tiszt dühös volt, ugyanakkor mélységesen megindult. „Micsoda tékozlás!” – kiáltotta. „Ő maga halott, és nem sokára te is az leszel. Ez egyszerűen nem érte meg!” A haldokló férfi utolsó erőfeszítésével ezt felelte: „De igen ezredes! Mikor odamentem hozzá, az egyetlen mondat amit még mondott, ez volt: „Tudtam, hogy eljössz értem Jim!”

Akkor szeress!

 

 

Ha már nincs erőm a szép szavakra,
Ha már nem izgat a szép primadonna,
Ha a szerephez már semmi kedvem,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!

Ha már nem dob fel se harc, se játék,
Hogyha nem akarom már a másét,
S hosszú szünet van a jókedvemben,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!

Ha a jobb napok sem érdekelnek,
Mikor vége van a türelmemnek,
Ha a szerelmedet nem érdemlem,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!

Ha a kedvességed bosszant, fáraszt,
Mikor nem adok és nem várok választ,
Mikor szeretni már nincs mit bennem,
Akkor nagyon kell, hogy szeress engem!

 

 

 

Elizabeth Barrett-Browning

 

Mondd újra

Mondd újra s újra mondd és újra mondd,
hogy szeretsz! Bár az ismételt szavak
kakukknótához hasonlítanak,
emlékezz rá, hogy se mező, se domb

nincs kakukknóta nélkül, ha a lomb
újul tavasszal, s kizöldül a mag.
Egyszeri szó, mint szellem hangja, vak
sötétben zeng el, és kétség borong

nyomában. Ismételd... szeretsz... Ki fél,
hogy a rét túl sok virággal veres
s az ég túl sok csillaggal ékszeres?

mint ezüst csengő, újrázva... Beszélj;
de ne feledd, hogy némán is szeress.

Nem érti senki és Te sem tudod
Hogy halálra ítélt vágyakat húzok
Magam után, de már alig bírom
És várom, hogy vegye már valaki észre, hogy sírok
És csak kezeket látok furcsa magasban
Kiáltanék nem így akartam
És nem tudom, hogy mért vagyok itt
Én akartam, vagy valami erre vitt
Akartam, mert akarni kell
Aki megszületett, az többé nem felel
magáért, mert az öntudat gagyog
Súgja a jelet, hogy íme én vagyok
Az aki mindent csak szépen tehet
S tetteimért már nem felelhetek
Megszült a világ, hogy sorsom is legyen
Hogy eltékozoljam az összes életem.
Nem érti senki és Te sem tudod
Hogy mitől félek, hogy miért hallgatok
Arról, amit mondani kell
Amit helyettem senki nem mondhat el
És csak kezeket látok furcsa magasban
Kiáltanék nem így akartam
És nem tudom, hogy mért vagyok itt
Én akartam, vagy valami erre vitt
Akartam, mert akarni kell
Aki megszületett, az többé nem felel
magáért, mert az öntudat gagyog
Súgja a jelet, hogy íme én vagyok
Az aki mindent csak szépen tehet
Megszült a világ, hogy sorsom is legyen
Hogy eltékozoljam az összes életem.

Néhány jó dolog...:)

 Beleszeretni valakibe.

 Úgy nevetni, hogy utána az arcod fáj.

 Egy forró fürdő.

 Egy különleges pillanat.

 Egy lélegzetelállító utcán végigsétálni.

 A kedvenc dalodat a rádióban hallani.

 Feküdni az ágyban és közben hallgatni az eső kopogását az ablakon.

 Egy pezsgőfürdő.

 Egy dalszöveg, ami kifejezi az érzéseidet.

 Nevetni.

 Egy jó beszélgetés.

 Pénz tavaly télről, a kabátzsebben.

 Saját magadon nevetni.

 Egy telefonhívás este, mely belenyúlik az éjszakába.

 Keresztül menni füvön miközben öntözik azt.

 Minden ok nélkül nevetni.

 Egy kedves e-mailt kapni.

 Egy ismerős aki azt mondja milyen szép vagy.

 Nevetni egy gondolaton.

 Barátok.

 Véletlenül megtudni, hogy valaki kedveset mond rólad.

 Felébredni és megállapítani, hogy még 3 órát tudsz aludni.

 Az első csókod (vagy az első csók, egy új baráttal).

 A tenger.

 Új barátokat találni vagy eltölteni az időt egy régi baráttal.

 Egy édes, kis kölyökkutyával játszani.

 Valaki, aki a hajaddal játszik.

 Forró csokoládé.

 Kirándulás barátokkal.

 Hintázni.

 Szemezni egy kedves idegennel.

 Barátok, akik saját készítésü ajándékot küldenek.

 Kézenfogva lenni valakivel, akit szeretsz.

 Véletlenül találkozni egy régi baráttal, s megállapítani,hogy semmi sem változott.

 Szeretni.

 Aludni a vízen egy gumimatracon.

 Figyelmi az arcvonásokat, amikor valaki kibontja az ajándékodat, melyet már régóta szeretett volna.

 Figyelni a napfelkeltét.

 Minden reggel felkelni és hálásnak lenni azért, hogy megérhetted az új csodálatos reggelt.

 Tudni, hogy hiányzol valakinek.

 Egy ölelés attól, aki téged szeret.

 Tudni, hogy jót cselekedtél még akkor is, ha a többiek mást mondanak.

 Nézni a naplementét egy tó partján ülve.

Hinni, hogy a kívánságok teljesülnek,akár a "hév alatt" futsz át,akár a szülinapi tortádon fújod el a gyertyákat.

Pancsolni.

Valakivel akár egész éjszakán át beszélgetni a házatok előtt.

Egy kéz,ami  megsimogatja az arcodat.

Valaki olyannal beszélgetni,aki mindig megért.

Szülinapod v névnapod alkalmából sok váratlan sms-t kapni.

Nézni csendben, hogy sürög körülötted a sok ember.

Érezni, hogy szükség van rád.

Meglepetés szülinapi bulit kapni.

Megnézni egy jó filmet a moziban.

Észrevenni,h csináltál egy különlegesen jó fényképet.

Táncolni.

Kellemesen csalódni.

Megszeretni vkit, aki azelőtt nem is volt szimpatikus.

Megbocsájtani.

Tudni,hogy egy kapcsolatot te hoztál rendbe.

Sütit enni.

Úgy segíteni másnak, hogy nem is tud róla.

Száguldani.

Látni, hogy körülötted mindenki boldog.

Valaki aki egész éjjel simogatja a hajad.

Sok gyertya egy hangulatos szobában.

Mars-kakaót inni, és péksütit enni egy régi mozi lépcsőjén a legobb barátoddal.

Egy idegen cica,aki odajön hozzád az utcán.

Nevetni 1 dolgon,ami az eszedbe jutott úgy,hogy körülötted senki nem tudja mi az.

Ajándékot kapni.

Nevetni azon, ahogy a másik nevet.

Találni egy szép idézetet.

Megnevettetni valakit.

Látni,hogy másoknak ugyan olyan hülye dolgaik vannak,mint neked.

Egy finom ebédet megenni.

Lustálkodni egész nap.

Érezni, hogy valaki mindig melletted áll, és mindig kiáll érted.

Meghallgatni 1 régi CD-t, amit neked csinált vki, akit nagyon szerettél.

Tölcséres jégkrém.

Büfizni, és látni, hogy senki nem botránkozik meg rajta.

Egy gigantikusat tombolni, egy vad buliban.

Közelkerülni vkihez,aki amúgy nagyon zárkózott.

Megenni egy csomó sütit a kedvenc cukrászdádban.

Sajátkezű aláírást kapni.

Koncertre menni.

Egy jólsikerült nyaralás a barátokkal.

Felébredni,és látni,h melletted alszik,akit a legjobban szeretsz a világon.

 És Balázs!! :)

"Te amúgy csináltál már rántott csirkét krumplipürével? Mert én már
igen!! :))) A krumplipürémnek még mindig a hatása alatt vagyok, hogy
milyen tökéletes lett. :)) Mondjuk csinálni nagyon gáz volt. Pucolt
krumplit amúgy nem árulnak? :) Kicsit körülményes. Mondjuk hamar
rájöttem, hogy felkockázni sem fogom tudni úgy, ahogy anyám szokta,
hogy egykézben a krumpli meg a kés is, de azért megoldottam. A többi
már nem volt gáz, csak megkellett várni míg megpuhul a vízben, aztán
a margarinal együtt összenyomkodtam, majd kivégeztem őket a tejjel,
és addig kevertem, míg az utolsó csomó is megadta magát. A húst
kicsit vicces volt felszeletelni, de végül sikerült. Bár asszem sok selejtel
dolgoztam :) A tojás törés külön élmény volt. Képzeld egy kicsi héj sem
ment bele. A panirozással nem volt gond. Jó az első 3 szeletet rosszul
csináltam, mert felcseréltem a sorrendet, de a lényeg, hogy
rájöttem. :)) Mondjuk csak lisztben meg tojásban csináltam. Úgy is tök
finom. Aztán szépen megsütögettem. Hagytam belőle anyunak is.
Kíváncsi vagyok mit szól majd. Csak kár, hogy késön jön haza, és
addigra tök hideg lesz. Najó! Ennyit a háztartás tanóráról. Legközelebb
megpróbálkozom valami főzelékkel."

nekem van olyan dolog, ami nem múlik sohase. történhet bármi nem sikerül,hogy felejtsek, nem megy hogy ne fájjon.

Paulo Coelho: A dolgok, amelyeket megtanultam az élettől

ˇ Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki.
ˇ Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
ˇ Hogy nem kell megváltoztatnunk barátainkat, ha megértjük, hogy a barátok változnak.
ˇ Hogy a körülmények és a környezet hatnak ránk, de magunkért csakis mi vagyunk felelősek.
ˇ Hogy vagy Te tartod ellenőrzés alatt a tetteidet, vagy azok fognak Téged.
ˇ Megtanultam, hogy a hősök olyan emberek, akik azt tették, ami szükséges volt, szembenézve a következményekkel.
ˇ Hogy a türelem rengeteg gyakorlást igényel.
ˇ Hogy vannak emberek, akik szeretnek bennünket, de egyszerűen nem tudják, hogyan mutassák ki.
ˇ Hogy olykor az, akire azt hinnéd, hogy megadja neked a kegyelemdöfést, ha már a földön fekszel, egyike azon keveseknek, akik segíteni fognak neked felállni.
ˇ Hogy csak azért mert valaki nem úgy szeret téged, ahogyan te szeretnéd, ez nem azt jelenti, hogy nem szeret téged teljes szívével.
ˇ Hogy sosem szabad azt mondani egy kisgyermeknek, hogy az álmok balgaságok: tragédia lenne, ha ezt elhinné.
ˇ Hogy nem mindig elég, ha megbocsát nekünk valaki. Az esetek többségében te vagy, akinek meg kell bocsátani magadnak.
ˇ Hogy nem számít, hány szilánkra tört a szíved: a világ nem áll meg, hogy megvárja, míg összeragasztod.
ˇ Talán Isten úgy akarja, hogy találkozzunk sok nem hozzánk illő emberrel, mielőtt találkozunk az igazival. Így mikor végre találkozunk vele. Tudunk majd hálásak lenni ezért az adományért.
ˇ Amikor a boldogság kapuja bezáródik, egy másik kinyílik, de sokszor olyan hosszan nézzük a zárt kaput, hogy nem vesszük észre a számunkra kinyitott kaput.
ˇ A legjobb fajta barát az, akivel sétálgathatsz vagy beülhetsz egy kapualjba, anélkül, hogy egy szót is váltanátok, és amikor elváltok, úgy érzed, hogy ez volt életed legjobb beszélgetése.
ˇ Igaz, hogy nem tudjuk igazán, mink van, amíg el nem veszítjük, de az is igaz, hogy nem tudjuk, mi az, ami hiányzik, amíg nem birtokoljuk.
ˇ Egyetlen perc kell, hogy megsértsünk valakit, egy óra, hogy megkedveljen minket, egy nap, hogy megszeressük, de egy egész élet, hogy elfelejtsük.
ˇ Ne a külsőségekre adj, becsapnak.
ˇ Keresd meg azt az embert, aki mosolyt csal az arcodra, mert csak egyetlen mosoly kell ahhoz, hogy fantasztikussá tegyen egy rossz napot. Találd meg azt, akitől a szíved mosolyogni fog!
ˇ Vannak olyan pillanatok az életben, hogy annyira nagyon hiányzik neked valaki, hogy szeretnéd kiszakítani az álmaidból a valóságba, hogy megölelhesd.
ˇ Álmodj, amit csak akarsz; menj, ahova szeretnél; légy az, aki szeretnél, mert csak egy életed van és csak egy lehetőséged, hogy olyan dolgokat csinálj, amit szeretnél.
ˇ Kaphatsz elég boldogságot, hogy kedvessé tegyen, elég nehézséget, hogy erőssé tegyen, elég fájdalmat, hogy emberivé tegyen, elég reményt, hogy boldog lehess.
ˇ Képzeld magad mindig a másik helyébe. Ha szűkösen érzed magad a bőrében, valószínűleg neki is szűk. A legboldogabb embereknek nem szükségszerűen van mindenből a legjobb: csak mindenből a legjobbat hozzák ki, amivel életük során találkoznak.
ˇ A boldogság csalóka azoknak, akik sírnak, azoknak, akik fájdalmat okoznak, azoknak, akik már megélték. Csak így lehet igazán megbecsülni az embereket, akik életünk részei voltak.
ˇ A szerelem egy mosollyal kezdődik, egy csókkal nő, és egy teával végződik.
ˇ A legjobb jövő az elfelejtett múlton alapszik. Nem élhetsz jól, ha előbb nem felejted el a múlt csődjeit és fájdalmait.
ˇ Amikor megszülettél, sírtál, és mindenki körülötted mosolygott.
ˇ Éld úgy az életed, hogy mikor meghalsz, te legyél az egyetlen, aki mosolyog, és mindenki körülötted sírjon.